Nagyon-nagyon régen egy kft-nél dolgoztam, ahol az volt a szokás, hogy a lányok-asszonyok a legjobb családi receptjeiket megosztották egymással. Ez a lángosrecept is akkor került hozzám (én még akkor 17  éves voltam), és minden kapott gyöngyszemet féltve őrzök azóta is. Egyik nap a kezembe került a gyűjtemény, és megláttam ezt a lángosreceptet, elkészítettem és rájöttem, hogy érdemes volt közel húsz évig őrizgetnem, nagyon finom, puha és egyszerű. Köszönet érte, bárkitől is kaptam, anno. Ez volt az:

2,5 dkg friss élesztő

3,5 dl langyos víz

50 dkg liszt

3 teáskanál só

0,5 dl olaj

Az élesztőt belemorzsoljuk a vízbe, elkeverjük, de nem kell megvárni, amíg felfut. A lisztet és a sót elkverjük, beleöntjük az élesztős vizet, és elkezdjük a dagasztást. Mikor már majdnem készen van, akkor beleöntjük az olajat és azzal együtt is jól kidagasztjuk. Ha készen vagyunk félretesszük 25-30 percre pihenni. Ha pihent, akkor olajos kézzel tíz egyforma darabot szakítunk ki belőle, amiből lapos "kistányérokat" húzogatunk. Ezeket bő, forró olajban kisütjük. Sülés közben pedig egy kanállal locsolgatjuk a lángosunk tetejét a forró olajjal (sokszor egymás után), mert attól lesz szép hólyagos. Papírtörlőn csepegtessük. Ízlés szerint tálaljuk. (fokhagyma, tejföl, sajt)

Ma volt a névnapom. Kenyérlángost és kukoricás-szalonnás pizzát sütöttem a családnak, vendégeknek. A kenyérlángos tésztáját ugyanúgy készítem, mint a kenyértésztát, azzal a különbséggel, hogy több olívaolajat teszek bele.

A dagasztás-kelesztés műveletét nem írom le, aki még nem olvasta, megteheti itt.

A tésztát vékonyan, mivel úgyis szépen megemelkedik sütés közben, szóval vékonyan vajjal kikent tepsibe nyomkodom. Megkenem tejföllel, megszórom lilahagymával, kockára vágott szalonnával, és végül meghintem reszelt sajttal.

180 fokos előmelegített sütőbe tolom és kb. 25-30 perc alatt készresütöm.

A pizza ugyanígy kezdődik : vajjal kikent tepsibe nyomkodom a tésztát, olyan vékonyan, ahogyan csak bírom. Megkenem házi pizzaszósszal, amit a következőképpen készítek: egy doboz hámozott paradicsomot, ízlés szerint sót, borsot, fokhagymát, bazsalikomot és oregánót és egy pici olívaolajat összeturmixolok, ezzel megkenem a tésztát, erre jöhet a feltét, amit mindenki döntsön el a saját ízlése szerint.

Nálunk nagy kedvenc: kukoricás-szalonnás, babos-szalonnás, borsós-kukoricás-szalámis stb.

Évek óta ez a kedvenc receptem, ha kakaóscsigát sütök. Most kipróbáltam lekváros buktának, fahéjas csigának, és fokhagymás csigának is. 

A recept a következő:

60 dkg liszt (ez nálunk tk. tönkölyliszt, vagy tk. búzaliszt)

20 dkg vaj (csináltam már zsírral is, azzal is működött)

4 tojás

4 dkg élesztő

2 dl tej

tölteléknek: vaj, méz vagy fruktóz, illetve kakaó vagy fahéj, illetve fokhagymás vaj, pizzás csigánál hámozott paradicsom, fokhagyma, só, bors, bazsalikom, oregánó és reszelt sajt 

A meleg tejben felfuttatjuk az élesztőt egy kis mézzel vagy fruktózzal. A többi összetevőt beletesszük egy dagasztótálba, majd erre ráöntjük a felfuttatott élesztős tejet és kidagasztjuk. Amikor a kétszeresére kelt, két részre osztjuk a tésztát, kinyújtjuk ujjnyi vastagságú téglalapra, megkenjük a kívánt krémmel. 180 fokos előmelegített sütőben 25 percig sütjük.

Kertünkben van egy hatalmas fügebokor. Készítettem már a gyümölcséből isteni fügebort, lekvárt, befőttet, de a legnagyobb elismerést ez a fügés lepény kapta:

Recept: 

Az eredeti receptet fogom leírni (én ennek a kétszereséből sütöttem a lepényt, egy 28x36 cm-es tepsiben)

12 dkg zsemlemorzsa

1 kávéskanál sütőpor

1 csipet só

6 tojás

10 dkg puha vaj

20 dkg cukor (nálunk ugye méz, vagy fruktóz, ezekből a fele is elég)

1 citrom reszelt héja (ezt én kihagytam)

1 kávéskanál vaníliapaszta (ezt is)

gyümölcs

egy púpos evőkanál liszt (ezt is kihagytam, mert ez eredetileg meggyes lepényről szól, a liszt pedig ahhoz kell, hogy ha belehempergetjük a meggyszemeket, akkor azok nem süllyednek le a tészta aljára, de a fügénél ez nem volt probléma :)

2 evőkanál barnacukor (nálunk ez fruktóz volt)

1 kávéskanál őrölt fahéj

A zsemlemorzsát, a sütőport és a sót (ezt legközelebb kihagyom, mivel a zsemlemorzsa már így is kellően sós volt, nem kell bele több, szerintem)

összekeverem. A tojást ketté kellet volna választani, a fehéréből habot verni, de ha elég sokáig verjük a tojásokat robotgéppel, akkor nincs szükség a szétválasztásra, kellőképpen fel fog habosodni így is a fehérje. Szóval aki nem bízik ebben, az válassza ketté a tojásokat, a fehérjéből pedig verjen habot. 

A vajat, cukrot, a citrom héját és a vaníliát összekeverjük, majd a sárgákhoz adjuk (nálam a tojáshoz adjuk), hozzáadjuk a zsemlemorzsát, végül aki külön verte fel a habot, az óvatosan (először egyharmadát belekeverjük, minden finomkodás nélkül, ekkor felhígul annyira, hogy a mardék kétharmadot szépen óvatosan, a hab összetörése nélkül bele tudjuk forgatni) belekeverjük.

Beletesszük a kivajazott tepsibe, belenyomkodjuk a fügéket (illetve a lisztbe forgatott meggyszemeket, cseresznyéket stb.) és 180 fokos előmelegített sütőben 35 perc alatt megsütjük. Jó étvágyat! :)

A receptet a Stahl Magazin 2010. nyári számában találtam.

Hosszú ideig próbálgattam elkészíteni a tökéletes bolognai spagetti szószt. Szerintem ez a recept áll a legközelebb hozzá:

2 fej vöröshagyma

20 dkg füstölt-főtt császárszalonna

2-3 doboz sürített paradicsom (nem a kicsi)

2 szál sárgarépa

1,5 kg darált sertés lapocka

tej 

só, bors, babérlevél, 3-4 gerezd fokhagyma

A megtisztított hagymát felaprítom, elkezdem dinsztelni olívaolajon. Ha üveges lett, rádobom a kockákra vágott szalonnát, a répát pedig hosszában félbevágom, és vékonyan felszeletelve hozzákeverem. Amikor már a szalonna félig megsült, hozzáadom a húst, és addig pirítom, amíg teljesen "kifehéredik". Ekkor belekeverem a sürített paradicsomot, először csak kettőt, aztán majd a vége felé megkóstolva eldöntöm, hogy elbírja e még a harmadikat is, és felöntöm annyi tejjel, ami éppen ellepi. (igen, tejjel :) Teszek bele babérlevelet, borsot, sózom és belenyomom a fokhagymákat is. Ekkor elkezdem főzni, közben pedig figyelem, mert ha szükséges, akkor tejjel utánaöntöm, mivel itt most a tejtől lesz "szószos" a hús, nem szabad hagyni elpárologni. Ha megpuhult a hús, ellenőrzöm, hogy eléggé sós, paradicsomos e, ha nem akkor miután tettem még bele a sűrítményből, főzöm egy darabig, mivel a paradicsomnak még egyet "rottyania" kell, hogy elveszítse a nyersességét.

Nálunk ha Bolognai, akkor biztosan ez a szósz kerül rá:)

Kipróbáltam a teljeskiőrlésű búzalisztet kenyérsütésre. Nagyon könnyű vele dolgozni és igazán finom lett a végeredmény. A recept a következő volt:

1 kg teljeskiőrlésű búzaliszt

7 dl melegvíz

1 marék só

3 dkg friss élesztő (vagy ennek megfelelő szárított)

2 kiskanál fruktóz

1 dl olívaolaj

frissen őrölt bors

A lisztet a kelesztőteknőbe szitáltam, a közepére mélyedést készítettem, ebbe a 7 dl melegvízből kb. 1,5 dl-t öntöttem, belemorzsoltam az élesztőt, és hozzáöntöttem a fruktózt. (xilitet és nyírfacukrot nem lehet a kelesztéshez használni, mivel az élesztőgombákra semmilyen hatással nem lesznek, ugyanis ezek a cukrok nem szolgálnak táptalajjal)

Míg várok, hogy az élesztőgombák megtegyék a dolgukat, addig a maradék 5,5 dl vízhez hozzáadjuk a sót, olajat, borsot. Ha az élesztő felfutott, apránként hozzáöntögetve a sós-olajas-borsos vizet elkezdtem a dagasztást. Ennek időtartamát nem lehet előre megmondani, hiszen függ a hozzávalóktól és a hőmérséklettől is. Akkor jó, ha a kéztől és az edénytől is elválik a tészta. (ez itt most 20 percet vett igénybe, persze kézzel).

Ekkor jön a kelesztés: duplájára, ez itt most 1 órát vett igénybe. Ezután még néhány gyors mozdulattal átgyúrom, formázom, felteszem a sütőlapra, bevágom a tetejét, lekenem vízzel, megszórom magokkal és újabb 15-20 percig kelesztem. Ez alatt a sütőt előmelegítem 190 fokra (sima gázsütőm van) és egy lábosban vizet helyezet a sütő aljára. Ha letelt a 15-20 perc, akkor a sütőbe tolom, és kb. egy óra alatt készresütöm. (írtam már, hogy akkor jó, ha kong az alja, ha kopogtatjuk)

Finom, puha lett. Hogy milyen lenne másnap, az nem derült ki, mivel a fiúk még melegen elkapkodták.

A recept:

8 db kiflihez való, de én felére vettem őket, mert gyerekeknek készült, így nekem 16 minikiflim lett.

30 dkg teljeskiőrlésű tönkölyliszt + a nyújtáshoz

fél evőkanál só

2 dkg friss élesztő

5 dkg vaj (ezt olvasszuk fel)

2 dl langyos tej

1 tojás sárgája

A lisztet a tálba szitálljuk, belekeverjük a sót, rámorzsoljuk az élesztőt, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat és a langyos tejet.

Alaposan kidagasztjuk, konyharuhával letakarva a duplájára kelesztjük.

Lisztezett deszkán fél cm vastag körré nyújtjuk, 8 egyforma cikkelyre vágjuk, majd a darabok hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük jó szorosan, a két végét meghajlítjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön, majd még 20 percig kelesztjük. A tojás sárgáját összekeverjük egy evőkanál vízzel, és megkenjük a kiflik tetejét. 180 fokos előmelegített sütőben sütjük 20 percig. (a recept a Nők Lapja konyha desszert különszámából való)

Kalóriatartalom: 217 Kcal/db

Még fejtem a kecskéket, rengeteg sajtot volt alkalmam elkészíteni, kipróbálni. Csináltam joghurtot, sajtokat, ordát, és kefírt is kefírgombák segítségével. Mióta nem fejem a kecskéket, és nincs itthon házitej, az alábbi recept szerint szoktam házisajtot készíteni, ha nagyon hiányzik az íze.

Fogunk 5 pohár joghurtot és a házisajtkrémben leírt módon (egy szűrőt kibélelünk egy tiszta textilpelenkával, aláteszünk egy edényt, amibe majd csöpöghet a savó és az egészet két napra betesszük a hűtőbe.

Ha letelt az idő, egyszerűen kibontjuk a csomagot, és anélkül, hogy kivennénk a krémes állagú "sajttésztánkat" beízesítjük a következő receptek szerint, vagy kitalálhatunk saját variációt is. (nagyon finom apróra vágott snidlinggel is)

A fentmaradt krémes sajtot pedig úgy ízesíthetjük, ahogyan csak kedvünk tartja.

Leírok két kedvenc variációt:

1. 2 gerezd fokhagymát pépesre zúzunk, ízlés szerinti mennyiségű olajbogyót apróra vágunk, végül sózzuk, borsozzuk "sajttésztánkat".

2. Egy kis csokor petrezselymet apróra vágunk egy marék dió társaságában és firssen őrölt borssal, ízlés szerinti sóval együtt belekeverjük a "sajttésztába".

Ha beízesítettük a sajtunkat, korongformára igazítjuk, és visszacsomagoljuk az eddigi textilpelenkába, kivesszük a szűrőből és még egy tiszta, száraz pelenkába csomagoljuk. Minél több réteg ruha fedi, annál jobb, mivel annál keményebb lesz a külseje.

Ezek után két vágódeszka közé tesszük a házisajtunkat, és egy vízzel teli lábas segítségével lesúlyozzuk. (ennek a súlya kb. 75-80 dkg legyen)

Visszatesszük a hűtőbe, és még 24 órán át megvárjuk, hogy a sajtunk szépen megérjen. 

Magában is finom, de pl. zúzott fokhagymával, vagy apróra vágott fűszernövényekkel (pl. petrezselyem, snidling, csombor, majoranna) esetleg apróra vágott paprika, paradicsom, uborka. Lehet belőle édességhez krémet készítni. Jöhet minden, kinek mi a kedvence.

A recept pedig roppant egyszerű: fogunk annyi doboz tejfölt, amennyi krémet tervezünk elkészíteni. Egy tiszta textilpelenkával kibélelünk egy szűrőt (én a tésztaszűrőmet szoktam használni) beleöntjük a tejfölt, a szűrőt egy edénybe állítjuk, amibe majd a leve fog kicsepegni, és az egészet két napra beletesszük a hűtőbe. Mascarpone jellegű krém lesz belőle, de a fenti sajtkrémnek elkészítve pirítóssal is isteni. Magában pedig grillpartynál a húsok és a grillezett zöldségek nagyszerű kiegészítője.

De használtam már mascarpone helyett is, ott is megállta a helyét. (édesen)

Az unokahúgom évek óta kint él Angliában, jelenleg Brightonban. Ezt a kekszreceptet tőle kaptam, és némi változtatással meg is sütöttem. Isteni finom, omlós lett a végeredmény, és számos variációra ad lehetőséget. A keksz neve: Shortbread.

Az eredeti recept így szól: (szó szerint :)

"Nagyon egyszerű összedobni: kristálycukor (75 g) , vaj (150 g), kukoricaliszt (50 g) és fehérliszt (175 g) kell hozzá. Vaj + cukrot habossá kell keverni, utána mindent össze gyúrni jól. 18 cm-es tortaformát ír, de nekem az nincs, így egy kis sütőtálcába nyomkodtam bele. Fel kell vágni, villával megbökdösni, letakarni, hűtőbe tenni egy órára. Utána mehet a sütőbe, és képzeld a könyv nem ír hőfokot amúgy, de szerintem a 180 fokból nem lehet baj. Nem szabad nagyon barnának lennie, hanem olyan színűnek kell lennie, mint a fenti képen :)"
(a képet a gugliban meglelitek)

Szóval megsütöttem a következő változtatással: Nem volt kukoricalisztem, helyette rizslisztet használtam, fehérliszt helyett tönkölylisztet, cukor helyett mézet :) és tettem bele fahéjat is. És isteni lett.
De gondoltam már rá, hogy finom lehet vaníliával, reszelt citromhéjjal (kezeletlen héjú!).
180 fokon sütöttem, és én is tepsibe nyomkodtam bele (a mérete: 20 cm X 40 cm) és tényleg figyelni kell, hogy világos színű maradjon.
Sütés után viszont hűtsük ki, mielőtt kiszednénk a tepsiből, mert forrón darabokra omlik :)
Finom lett, mindenki szerette, köszönjük a receptet D.!!!

Ez lett Ő: