Kipróbáltam a jénaiban sütést. Mielőtt a tésztát beletesszük, a forró sütőben fel kell melegíteni a jénait, hogy ne ragadjon bele a kenyér. (bevallom őszintén, ez nem segített, az alja teljesen beleragadt, csak akkor volt hajlandó kijönni, amikor már langyosra hűlt, gondolom a pára megpuhította) Úgyhogy forró sütő ide, vagy oda, legközelett vajjal is kikenem a jénait, hogy tényleg ne ragadjon bele. (a következőnél bevajaztam a forró jénait, így tökéletesen működött)

A kenyér most élesztő helyett öregtésztával készült (hallottam már kovászmagnak is nevezni), ez annyit jelent, hogy egy korábban bedagasztott kenyértésztából, miután szépen megkelt, egy jó maroknyit félretesznek, és a következő kenyérdagasztásnál azt teszik bele élesztő helyett, ez keleszti meg a kenyeret.

Isteni finom, puha, és gyönyörűen megkelt, szép lyukacsos szerkezetű kenyeret sütöttem vele. Pedig az öregtésztának szánt darab kintmaradt a konyhapulton, és szépen megkérgesedett, - pedig bekentem mangalica zsírral, de nem segített - úgyhogy a kérget szépen lefejtegettem róla, és csak a puha részt kevertem a liszthez, de még így is tökéletesen működött. A következő öregtészta darabomat nylonzacskóba tettem, így nem száradt ki.

A tészta teljeskiőrlésű tönkölyliszből készült, a szokásos recepttel, annyi változtatással, hogy kevesebb vizet (kb. 6 dl) tettem bele, valamiért ez a liszt most nem kívánt többet.

A tészta most rozskenyérből készült, lenmaggal szórtam meg a tetejét. Tésztának a mindennapi kenyerünk receptjét használtam.

Kipróbáltam, hogy vízzel teli edényt teszek a sütő aljára, hogy a kenyér gőzben süljön meg. Szép lett a végeredmény, sehol nem repedt meg, szerintem ez a gőznek köszönhető.

Megoldódott a tigriselés titka. Mármint a kenyéré. Végre találtam egy oldalt, ahol a család kedvenc tigriskenyeréhez szükséges "bevonatot" megfejtették. Hála Limara blogjának, mostantól mi is bármikor el tudjuk készíteni ezt a gyönyörűséget. Köszönjük!

Lőttem a kék-piros hipermarketben egy teherautó-sütő szilikonformát. Nagyon jópofa - olyan Cimbi szerű járgányokat lehet vele sütni. Hát igen, akinek kisfia van - pláne három, na jó kettő, a harmadik már kész kamasz - annak feltétlenül meg kell szereznie ezt a sütőformát.

Ma kipróbáltuk, isteni finom meggyes-csokis piskótát sütöttünk benne. A piskóta sima hat-tojásos piskóta volt (amióta Szoó Juditnál olvastam, hogy ő bizony nem választja szét a tojásokat, ha piskótát süt - egy cukrásztól tanulta - azóta én sem teszem. Semmiféle különbséget nem lehet észrevenni a piskóta állagán, ízén, csak a macera kevesebb, és valljuk be egy kisgyerekes háztartásban az nem utolsó szempont.)

Tehát egy tálba beleütjük a tojásokat, a cukrot (ahány tojás, annyi evőkanál cukor, tehát jelen esetben hat tojás és hat evőkanál cukor) és kb. 5-6 percig a legerősebb fokozaton verjük, hogy teljesen kihalványodjon a színe. Itt jön bele a sütőpor, én egy teáskanállal tettem. Ha ez kész, akkor 6 evőkanál lisztet teszek bele (szintén ugyanannyi evőkanál liszt kell, ahány tojás) folyamatos, de már gyengébb fokozaton történő keverés mellett.

Ha teljesen elkevertük, nincs benne csomó, akkor jöhet az ízesítés. Jelen esetben ez magozott meggybefőtt és csokidarabok voltak. De persze itt is csak a fantázia szabhat határt a variációknak.

Ez volt a reakció, amikor meglátta a süti autókat :)

Szintén a mindennapi kenyerünk tésztájából készült, annyi különbséggel, hogy olajbogyó darabokkal dúsítottam a tésztát.

A kifliknél háromszögformára igazítottam a kitépkedett tésztadarabokat, és vajjal elkevert olajbogyó darabokkal kentem meg, mielőtt feltekertem volna kifli formára.

A zsemléknél pedig a belsejükbe tettem egy evőkanál vajas-olajbogyós keveréket, utána alakítottam gömbölyűre őket.

Miután megtöltöttem őket, 15-20 perc kelesztés után (ezalatt a sütőt szépen elő lehet melegíteni 180 fokra) szép pirosra sütjük őket.

Eredetileg múmia kifli néven fut az interneten. Gondoltam mi is kipróbáljuk. Persze nálunk nem múmia lett, hanem ninja. (Keve és a ninjago mánia :))

Ezért néhányat zöldre kellett festenem. (ha valaki esetleg nem tudná a zöld ninja a legszuperebb az összes közül). Én a mindmegette.hu oldalról választottam receptet. Ezt

Recept:

Tészta:

- 50 dkg liszt

- 3 dl tej

- 1 dl olaj

- 2,5 dkg élesztő

- 1 teáskanál só

- 1 kávéskanál cukor

Dagasztjuk, duplájára kelesztjük.

Kinyújtjuk négyzet alakúra és kb. 1 cm-es csíkokat vágunk belőle, amit aztán feltekerül a virslire úgy, hogy az "arca" kimaradjon. A recept szerint tojás-sárgájával elkevert tejföllel lekenjük, én nem tudom miért mustár és tejföl keverékére emlékeztem, azzal kentem le és nagyon finom lett, úgyhogy azóta nálunk így készül.

180 fokos előmelegített sütőben sülnek, nekem 20 perc alatt készültek el.

Hiába a zöld ninja a világ legügyesebb harcosa, itt sajnos vesznie kellett:))

Hozzávalók:

50 dkg liszt (én teljeskiőrlésű tönkölylisztet használok)

10 dkg tejföl (esetleg majonéz is tehető bele, kinek mi van otthon)

2,5 dl langyos tej (tehén, kecske stb. de növényi tejjel is működik), amiben elkeverünk egy kiskanál cukrot (én mézet szoktam), és felfuttatunk benne 1/2 kocka élesztőt

1 teáskanál só

Az alapanyagokat összedolgozzuk, hagyjuk megkelni, majd megtöltjük, megkenjük tojással és megsütjük.

Töltelék:

Én párolt zöldségekkel (répa, borsó, brokkoli - ezt előzőleg megpároltam), kevert darált hússal töltöttem, amibe ütöttem két tojást, és reszeltem bele füstölt sajtot. (ugye fontos, hogy ne folyjon ki)

De tölthetjük bármi mással, ami töltelékként már bevált.

1. Négyzet alakúra nyújtjuk a tésztánkat.

2. Egy kis darabot félreteszünk, amiből majd a lábak, illetve a szeme készül.

3. Hosszában ráhalmozzuk a tölteléket úgy, hogy a rövidebb oldalig ne érjen el, hanem kb. 5-7 cm maradjon a szélektől.

4. Az elejéből kb. 10-12 cm-re elkezdjük srégen bevagdalni, egészen a végéig, ott megint kimarad kb. 5 cm.

5. Egymás után egyszer jobbról, egyszer balról hajtjuk a tésztaszéleket a töltelékre, minél szorosabban.

6. Az elején kihagyott 10-12 cm-es tésztarészeket egymásra fektetjük és kicsit lelapogatjuk, krokodilszáj alakúra formázzuk, a háromszög csúcsánál kialakítjuk az orrát úgy, hogy két orrlyukat nyomunk bele.

7. A farkánál maradt rövidebb tésztavéget bedig egymásra hajtogatjuk, egyszer jobb, egyszer bal stb. míg el nem fogy a tészta.

8. Két félkörből megszerkesztjük a "szemöldök csontot".

9. Két karikát formázunk, ez lesz a szeme. Felhelyezzük a "szemöldökcsont" alá.

10. Megformázzuk a négy lábát derelyevágó segítségével.

11. Fogunk egy ollót, és a száját végig bevagdaljuk felülről lefelé, körben, így elérjük azt a hatást, mintha fogai lennének.

12. Ollóval belecsipkedünk a hátába is, így olyan lesz, mintha igazi krododil bőr lenne.

13. Megkenjük felvert tojással és megsütjük.

14. Fogadjuk az elismeréseket, és jó étvággyal megesszük.

Fogunk egy tiszta 5 literes befőttes üveget és 2/3-ad mennyiségű vízben feloldunk kb. 25 dkg cukrot (mézet). Erre dobáljuk rá az alma héját, csutkáját, és kezdetkor 1-2 feldarabolt almát is. (tehát gondolatban 3 részre osztjuk az üveget vízszintesen, két harmad legyen a víz, egy harmad pedig az alma. Ne teli üveggel számoljunk, mivel forrni fog, és ki is fut, ha telerakjuk)

Kezdetkor nem fontos, hogy meglegyen az egy harmad alma, folyamatosan is rakhatjuk, amíg el nem érjük ezt a mennyiséget.

Az üveget lekötjük, langyos helyre állítjuk és minden nap megkeverjük. Minél tovább érleljük, annál erősebb lesz az ecetünk.

Készíthetjük kisebb üvegekkel is, akkor is az egyharmad-kétharmad arányt tartsuk be.

Aki szeretne ízesített ecetet készíteni, bátran próbálkozzon mentával, citromfűvel, kaporral, kakukkfűvel, bazsalikommal, bodzával esetleg eperrel, málnával és így tovább.

A sima almaecet ragyogóan öblíti a hajat. (nem marad benne az ecetszag). Az ízesítettek pedig salátához ajánlhatóak.

20-25 literes edényre van szükségünk, aminek jól zárható teteje van.

Hozzávalók:

- 10 l víz

- 3,5 l 10%-os ecet

- 1 cs egész bors

- 1 cs mustármag

- 45 dkg só (nem jódozott, sima asztali)

- 2 kg cukor

- 15-20 db babérlevél

- 6,5 dkg borkénpor

Az egészet összekeverjük  és 1 napig állni hagyjuk. Beleborítjuk a jól zárható edényünkbe és belepakoljuk a savanyítandókat. Folyamatosan lehet rakni, mikor minek van szezonja. Egyedül a zöld paradicsomot nem ajánlom, mert az megpuhul és szétmálik a lében. Egyébként jöhet minden, ami szokásos. Ha esetleg csípős almapaprikát teszünk bele, arra számítsunk, hogy a többi hozzávaló is átveszi a csípősséget.

Az elkészített lé nálam 2-3 évig szokta bírni, attól függ mit teszünk bele. Pl. tettem el hatalmas tv paprikát reszelt káposztával töltve, és sajnos nem mindegyik paprika bírta a levet és szétmállott. Ilyenkor már nem tiszta átlátszó lesz a lé, hanem elkezdt opálosodni. Na, akkor érdemes cserélni.

A "tésztája" darált keksz és olvasztott vaj. Ebből kell egy nyomkodható masszát készíteni, amit a kivajazott kapcsos tortaforma aljába nyomkodunk. Én ezután egy kicsit meg szoktam sütni, így nem szívja fel magába a krémből a nedvességet és ropogós marad.

A krémhez túrót, natúr joghurtot, mascarponét és zselafin fix-szel felvert tejszínhabot kevertem össze. Mennyiségeket nem tudok mondani, mert mindent ízlés szerint kevertem. Csak arra kell figyelni, hogya massza ne nagyon folyjon és túl tömör se legyen. Én nem cukrot használtam, hanem mézet, ízlés szerint. Fontos, hogy a zselatin fix ne csak a tejszínhab mennyiségéhez legyen elegendő, hanem a túró-mascarpone masszát is meg tudja dermeszteni.

Ebbe a masszába kevertem bele felengedett málna-eper-szeder-ribizli kombinációt. Néhány szemet tettem félre a diszítéshez. Miután kész, hűtőben kell dermeszteni kb. 3 órát. Ezután feldiszítettem menta levelekkel és a félretett gyümölcsökkel. Isteni finom.

Ez a süti bátran variálható gyümölcsökkel és massza alapanyagokkal is. Pl. joghurtos-málnás, joghurtos-túrós-epres, túrós-tejszínes-barackos stb. A fontos a zselatin-fix mennyisége, hogy biztosan megdermedjen.